A nemzetiségi irodalom válogatott
bibliográfiája 1922-1990

 

h betű: 55 szerző


Hanák Péter: A magyar nacionalizmus néhány problémája a századforduló idején. Történelmi Szemle 1960 2-3.sz. 335-341.l.

Hajdú Tibor: A nemzetiségi kérdés és az 1918-1919-es forradalmak. A dualizmus nemzeti politikájának csődje és a monarchia felbomlása. A magyar nacionalizmus kialakulása és története. Bp. 1964 Kossuth. 232-279.

Hock Rezső: A nemzetiségi nyelvek egyenrangú használata mint önigazgatási megállapodás. A nemzetek közötti viszony időszerű kérdései az önigazgatású társadalomban. Újvidék 1969 Fórum. 147-153.

Hock Rezső: Joggyakorlat magyarul, egyenjogúan. Aktuális szemlélődés az egyenjogú nyelvhasználat néhány jogi és gyakorlati kérdéséről. Híd 1971 3. sz. 355-365.

Horváth Ferenc: A kanizsai határőrvidék nemzetiségei és a török veszély. Vasi Szemle 1971 4. sz. 555-563.

Hock Rudolf: A többnyelvűség múltja és jelene Vajdaság területén. Jogtörténeti vázlat. Létünk 1972 3/4. sz. 43-69.

Habsburg Ottó: Középeurópa helyzete a világpolitikában. Integratio 1972. Wien 1973 Europa Club. 119-133.

Hoóz István: Nemzetiségek demográfiai sajátosságai Baranya megyében 1-2. köt. Bp. 1973 Statisztikai K. 127 l. + mell. 116.

Hoóz István: A nemzetiségek száma és területi megoszlása Baranya megyében. Baranyai Művelődés 1973 4. sz. 105-114.

Hanák Péter: Polgárosodás és asszimiláció Magyarországon a XIX. században. Történelmi Szemle 1974 4. sz. 513-536.

Hanák Péter: Mocsáry Lajos (1826-1916). Honismeret 1976 5. sz. 3-5.

Hegedűs Antal: A bácskai és szerémségi katolikus népoktatás a XVIII. században. Létünk 1976 1. sz. 71-80.

Hock Rezső: Adalékok Vajdaság többnyelvűségének történetéhez. " Anyanyelv - "államnyelv". Tanulmányok a nemzetek és nemzetiségek nyelvének egyenrangú használatáró Szabadka 1976 Fórum. 75-94.

Horváth Árpád: A nemzetek és nemzetiségek egyenjogú nyelvhasználata Vajdaság SZAT igazságszolgáltatási szervei előtt. " Anyanyelv - "államnyelv". Tanulmányok a nemzetek és nemzetiségek nyelvének egyenrangú használatár Szabadka 1976 Fórum. 137-158.

Horváth István: Esztergom és környékének pusztulása a XVI-XVII. században. - Adatok Esztergom vidéke nemzetiségi képének kialakulásához. Új Forrás 1976 3.sz. 33-38.

Horváth Mátyás: Egynyelvűség-kétnyelvűség oktatási gyakorlatunkban. " Anyanyelv - "államnyelv". Tanulmányok a nemzetek és nemzetiségek nyelvének egyenrangú használatáró Szabadka 1976 Fórum. 306-322.

Hoóz István: Az 1970. évi népesség száma és megoszlása. A baranyai nemzetiségekről. Bp. 1977 Pécsi Szikra ny. 18-92.

Hoóz István: A népesség nemzetiség szerinti számbavételének problémái. Demográfia 1977 1.sz. 23-37.

Hoóz István: A baranyai nemzetiségekről. Bp. 1977 Pécsi Szikra ny. 9-17.

Hanák Péter: Etnikum és közösségtudat. Confessio 1978 2. sz. 29-37.

Hegyi András: Helyzetfelmérő tanulmány a nemzetiségi kérdés a Dél-Alföldön c. témakörhöz. Szeged 1978 Zöldért. 85 l. Bibliogr. 19-54.

Haas György: Nemzeti tudatunk a 70-es esztendők végén. Katolikus Szemle 1980 4. sz. 293-308.

Hanák Tibor: Magyar filozófiai élet Romániában. Magyar Mérleg. III. A kisebbségben élő magyarság kulturális élete a II. világháború után (1945-1980 Zürich 1980 HERP ny. (München) 51-66.

Herczegh Géza: A nemzeti kérdés nemzetközi vonatkozásai a reformkori Magyarországon. Jogtudományi Közlöny 1980 10. sz. 648-656.

Hoóz István: A nemzetiség szerinti megoszlás számbavételének nehézségeiről. Valóság 1981 5. sz. 97-104.

Hajdú Zoltán: Területrendezési törekvések a magyar földrajztudományban a két világháború között. Földrajzi Közlemények 1982 2. sz. 89-106.

Hegyi Béla: A Vigília és a magyar szellemi élet. A külföldi magyarság és a Vigília. Itt-ott 1982 3. sz. 12-18.

Hamza András: A közösség palásttalan papja: Illyés (Gyula). Itt-ott 1983 3. sz. 13-25.

Hoóz István: Baranya megyében élő német és délszláv lakosság nemzetiségi tudatának alakulásáról. Demográfia 1983 2-3. sz. 315-329.

Hoóz István: A nemzetiségi tudat lépcsőfokai. Élet és Tudomány 1983 41. sz. okt. 14. 1286-1288.

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék